Victor Hugo: A nyomorultak

2021.04.01

2021-es könyvajánlónk első szépirodalmi ékköve; Victor Hugo örök klasszikusa "A nyomorultak". Azt gondolhatnánk, hogy e mű a világirodalom olyan klasszikusa, melyet kivétel nélkül mindenki olvasott, ezért nem is érdemes már ajánlani. Ebben nagyon is tévedünk. 

Így volt ez még talán a XX. század elején, mikor a Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat Budapesten kiadta "A nyomorultakat" Schöpfin Aladár bevezetőjével, de ma már mindenki inkább Liam Neeson vagy Gerard Depardieu filmjátékára emlékszik, kik kétségtelenül jól alakították Jean Valjean-t. A filmből azonban sok részlet nem derül ki, olyan részletek, melyből megértjük a főhős jellemét, megismerjük az útját, hogy miért is jutott oda ahova. Ezt az utat pedig nem lehet órákban, sem Tiktok percekben bemutatni. Ehhez idő és hely kell és pont ez teszi a nyomorultakat Victor Hugo terjedelemre a legnagyobb regényévé. Ami egy pillanat a filmben, az száz oldal a regényben. E száz oldal pedig bepillantást enged minket olvasókat a felszín mögé, melyre manapság már nemigen van lehetőségünk. 

A cikkek elé már olvasási időt írnak az újságírók és a 2-3 perc fölé már senki sem mer menni, a közösségi média pillanatvilága pedig már másodpercekben méri az olvasók figyelmét. E műre áldozott idő azonban mindenképpen megtérül. Már a regény elején az Egy igaz ember című első könyvvel, ahol azt a püspököt ismerhetjük meg, aki visszarántja a bűnöst az életbe és megadja neki azt az esélyt, amit senki más. Vajon miért?