Túra a magyar turistaság bölcsőjébe
Erdély után a Felvidéken, a Magyar Turistaság bölcsőjének is tekintett Selmeci-hegységben folytatjuk. A Magas-Tátra mellett a Selmeci-hegységet azért tekintik a Magyar Turistaság egyik bölcsőjének, mert 1882-ben itt alakult meg a Magyar Kárpát Egyesület Szitnya Osztálya. Az új csoport szervezője és lelke dr. Téry Ödön bányaorvos volt, akit a modern középhegységi turistaság megteremtőjének is tekintenek. A Szitnya Osztály megalakulásától kezdve a széles tömegeket is érdeklő középhegységi turistáskordást tűzte zászlajára, melynek vezetői (Téry Ödön és Tirts Rezső) a természet minden évszakban való felkeresésének s korszerű szemléletének első úttörőiként léptek fel. E szemléletüket vitték aztán tovább a fővárosba és alapozták meg a magyar tuirstaságot. A csoport megalakulását követő első évtizedben 1888-ban turista pavilont is épített a Selmeci-hegység legmagasabb és az egyben az osztály névadó csúcsára, a Szityára. A turista pavilon régi formájában már nem, de átépítve még mindig áll a csúcson, ahol még az iránytű segítségével Budapestet is felfedezhetjük. A csúcsot a régi magyar ezüsttermelő fellegvártól; Selmecbányától délre található varázslatos Bacsófalvi-tótol tudjuk a lekönnyebben megközelíteni. Innen először a sárga, majd kék jelzést követve, körülbelül 300 méter emelkedést leküzdve juthatunk fel a gyönyörű kilátást biztosító magaslatra.
A csúcs alatt lépcsőfokok vezetnek bennünket a sziklatornyok birodalmán át, amit biztosan maradandó élményként őrzünk meg maguknak. A kaptatót igen kis távon, kb. 2 kilométeren kell leküzdeni, ezért érdemes folyadékról gondoskodni a "csúcstámadáshoz". Ha felérünk, a lapos sziklák tetején üldögélve olyan nyugalom száll meg minket, hogy azért tényleg megéri izzadni kicsit. Páratlan hely! Hálás vagyok barátomnak; Balázsnak, akinek köszönhetően már többször is járhattam a Szitnyán.
Kiindulópont: Bacsófalvi-tó, parkoló
Visszaérkezés: Bacsófalvi-út, parkoló
Táv: kb. 5 km
Szintkülönbség: 600 m
Teljesítés ideje: 2017. július 16.