Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Áprilisi könyvajánlónk tárgya egy igazi klasszikus, ami a Disneynek köszönhetően a legtöbb ember által is ismert történet, Maugli az emberkölyök nem mindennapi története. A Disney 1967-ben készítette el a rajzfilmet, ami Rudyard Kipling azonos című műve alapján készült, és ami a stúdió 19. és egyben utolsó olyan rajzfilmje volt, amit Walt Disney személyesen felügyelt. A film '79-ben, a felújított változat pedig '88-ban jutott el Magyarországra.
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a rajzfilm sokban eltér Kipling 1894-ben kiadott novellagyűjteményétől, melyben Maguli története csak az egyik történet a többi között.
Az eredeti művet azonban mindenképpen érdemes elolvasni, mert az író olyan sorokat rejtett a dzsungel lakóiról szóló történetébe, melyek különösen a mai világban elgondolkodtatóak. Ilyen például az alábbi is:
"-Ide figyelj emberkölyök - mondta a medve, s hangja úgy morajlott, mint mennydörgés forró éjszakán. - Megtanítottalak a dzsungel összes népének minden törvényére... kivéve a majmokéira, akik a fákon élnek. Nekik nincsenek törvényeik. Ők számkivetettek. Nincs saját nyelvük, a lopott szavakat használják, amiket a hallgatózásuk meg a leselkedésük során szednek össze odafenn, a fákon. Ők más utakon járnak. Nincsenek vezetőik, Nincsenek emlékeik. Hencegnek, locsognak, és úgy tesznek, mintha nagy nép lennének, ami nagy dolgokra hivatott a dzsungelben, de ha lepottyan egy dió a fáról, röhögve feledkeznek meg mindenről. Nekünk itt, a dzsungelben nincs dolgunk velük. Mi nem iszunk ott, ahol a majmok isznak; nem járunk ott, ahol a majmok járnak; nem vadászunk ott, ahol ők vadásznak; nem halunk meg ott, ahol ők halnak meg. Hallottad-e valaha, hogy kiejtettem a bandar-lóg kifejezést? - Nem - suttogta Maugli, mert most Bhálú elhallgatott, elcsöndesült az erdő. - A dzsungel népe kivetette őket a beszédéből és a gondolatai közül is. Nagyon sokan vannak, piszkosak, gonoszak, szégyentelenek, és ha van valami vágyuk, az az, hogy a dzsungel népe észrevegye őket. De mi nem vesszük észre őket még akkor sem, amikor diót hajigálnak a fejünkre." (Rudyard Kipling: A dzsungel első könyve, 41. old.)
Maguli története - akit a farkasok nevelnek fel és akit Bhalú tanít meg a dzsungel törvényeire, a varázsszavakra, melyekkel megértetheti magát a dzsungel valamennyi lakójával - nem csupán egy érdekes és kalandos mese. Ha figyelmesen olvassuk Kipling sorait, akkor az életben igen fontos törvényszerűségeket ismerhetünk fel a sorok között. Ezekről pedig manapság egyre többször vagyunk hajlamosak megfeledkezni, noha ha ezeket a törvényeket nem tartjuk be, gyorsan elveszejthet minket a dzsungel.