Reguly Antal

Magyar földrajztudósok és felfedezők

Cholnoky Jenő után a magyar földrajztudósok és felfedezők sorában Reguly Antalt idézzük meg, akiről Eötvös ezt mondta: 

"Tovább és mindig tovább: ez volt jelszava." Reguly volt az első európai, aki az Urálban eredő folyók forrásvidékén eljutott a 67. szélességi fokig, kétszer is átkelt az Urál-hegységen és eljutott az Urál-hegylánc legészakibb csúcsához. Északi útja során készített nagybecsű térképanyagát méltatva ezt írta róla egy korabeli pétervári újság:

"Reguly ezzel a térképével Oroszország ethnográfiájában és geográfiájában terjedelmes terra incognita fölfedezője lett." Térképe mintegy 385.000 négyzetkilométernyi területet ölel fel. 

"Megrajzolta a nép-és nyelvhatárokat, a földművelés, állattenyésztés és az erdők határait, belejegyezte térképeibe a folyók, patakok, hegyvonulatok, hegycsúcsok, átkelők ezernyi nevét, a bennszülöttek nyelvén. Ötszáz helység nevét örökítette meg." (A Földgömb, 1936, VII. évfolyam, 10. szám) Miután hazatért több mint hét éves távolléte után Hunfalfy Pállal dolgozott vogul nyelven készített jegyzetei rendezésén. Az általa összegyűjtött gazdag nyelvi kincs azonban korai halála miatt csak fél évszázaddal később, Pápay József nyelvtudósnak köszönhetően került megfejtésre. A Magyar Földrajzi Társaság "A Földgömb" című folyóiratában írt cikkében Halász Gyula így ír Reguly Antalról: 

"Régi világbéli nagyjaink többnyire öregekként élnek képzeletünkben. Reguly Antal nevének hallatára is alighanem valami ősz tudósra gondolnak sokan első pillanatban, míg eszükbe nem jut, hogy hiszen húsz éves korában került ki idegenbe, hét évvel későbben tért vissza magányos vándorútjáról, - harminckilenc éves korában pedig örökre elragadta tőlünk a végzet." (A Földgömb, 1936., VII. évfolyam, 10. szám)