Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász

Következzen áprilisi könyvajánlónk, melyben olyan magyar művet fogunk bemutatni nektek, amely nehézségekkel terhelt jelenünkben lámpásként szolgálhat, mégpedig a humor eszközével.

Mikszáth Kálmán e műve nem annyira ismert olvasmány, mint a Szent Péter esernyője vagy a Fekete város, mégis azt gondoljuk helye van azon a polcon, ahol a szépirodalmi művek legjobbjai foglalnak helyet.

Az Új Zrínyiász egy pompás paródia, melyben szatirikus eszközökkel, könnyed hangnemben szórakoztatja az író az olvasót, mégis örök igazságok kerülnek kimondásra. Kell hozzá azonban egy kis vájt fülűség is, hogy az olvasó ne essen abba a tévedésbe, hogy Mikszáth csupán kinevettetni kívánja a kor híres államférfiúit, közéleti szereplőit. Mai világunkban is meggondolni érdemes kérdések merülnek fel, Zrínyi és seregének feltámadása ugyanis komoly bonyodalmat is okoz a XIX. századi Magyarországon.

A katasztrófa végül bekövetkezik, és ez meghozza a tetőpontot is, amire heves viták után egy "isteni beavatkozás" ad megoldást. E megoldás szerint pedig minden időnek megvan a maga igazsága és jobb a korokat és szokásokat nem összekeverni, azokat a maguk természete szerint békében hagyni.

Az egyik komoly vita során, mely azt pedzegeti, hogy Zrínyire bűnei miatt - mely csak a regény szerinti korban tekinthető bűnnek - milyen büntetés szabható ki, így érvel az egyik szónok:

"Hunyadit senki se vádolta levéltitok megsértésével, mikor a Brankovics vajda levelét elfogta. (...) Balassa és Bebek köztudomású hamis pénzveréseinek megtorlása hasonlóan foganatba sem vétetett a közhatalom azon időszerinti faktorai által, de általjában nem megítélhető egy akkori egyén ténykedése a mostani törvények és a mostani, ezen törvények által szuggerált közfelfogás szerint, senki sem tartván tolvajnak Aport, aki koronát Ottótól jogtalanul elsajátítá, sem zsarolónak Teleki Mihályt, aki egy láda ezüstöt csikart ki Leopold császártól, és nem tekinti becstelen egyénnek gróf Csákyt, aki Brandenburgi Katalinnal szerelmeteskedvén, ezen könnyű hölgyét minden értékétől kifosztatta; mindezen férfiak akkoriban igen kiváló és becsületes embernek tartattak. (...) De ha ténykedéseikkel áthelyeztetnének a jelen korba, nem habozom kimondani, hogy ezen ház egyik tagja által sem tartatnának korrekt embereknek. Mi következik ebből tisztelt Ház? Az, hogy az egyéneket megítélés szempontjából egy bizonyos korszakból másik korszakba áttenni nem lehet. Szerves elválaszthatatlanságban lévén a törvények az egyénekkel, ugyancsak mozdíthatatlanok a törvények és jogszokások is, mert hogy egy példát hozzak fel, ma a szent László törvényei szerint kellene idomítani felfogásunkat, igen furcsán nézne ki maga a mélyen tisztelt Ház is."

Rendkívül izgalmas, humoros olvasmány, melynek terjedelme sem csüggesztheti el az olvasót. Ha valaki jó kedvre derülne és még hozzá egy csöppnyi szellemet is fogyasztana desszert gyanánt, annak tiszta szívvel ajánlani tudjuk.