dr. Téry Ödön
Magyar hegymászók sorozat
A "Magyar hegymászók" sorozatunkban a következő dr. Téry Ödön, aki a legérdemesebb turistáink egyike volt, és akit dr. Thirring Gusztáv is a "régi gárda" legkimagaslóbb alakjának nevezett.
Ha a magyar turistáskodás és hegymászás hőseiről vagy hőskoráról beszélünk ő biztosan az egyik legmeghatározóbb alak, aki nélkül ma nemcsak magyar turistaság, de mi, a turistaság újjáélesztésén fáradozók is jóval szegényebbek lennénk.
Téry Ödön az alföldi róna gyermeke volt, a Torontál megyei Óbéba községben született 1856 julius 4-én, s mégis már kora ifjúságától fogva lelkesedett a hegyekért és űzte a turistaságot. Bejárta az egész országot, nem volt annak vidéke, melyet ne ismert volna.Sok elsőség fűződik a nevéhez, melyek meghatározták a magyar turistaság irányát hosszú időre. Selmecbányán talált hálás terepet turista terveinek megvalósítására és 1881-ben megalapította a Magyarországi Kárpát Egyesület Szitnya Osztályát, mely intenzív fejlődést biztosított a közösségi turizmusnak. 1888-ban megalapította a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát is, mellyel megteremtette a fővárosi turistaság alapját. A budai hegyvidéket és a Pilis-hegységet keresztül-kasul bejárta és közüggyé tette, miként lehetne e hegyvidéket felkarolni és a turistaforgalomba bevonni. a Budapesti Osztály 1891 végén a Kárpát Egyesületből kivált és átalakult Magyar Turista Egyesületté, melynek Téry vezére és lelke volt. Ő alapította meg a Turisták Lapját, mely az első magyar nyelvű turista lap volt és a turistairodalomban legalább akkor a jelentősége, ha nem nagyobb, mint a Serényi Jenő által fémjelzett Turistaság és Alpinizmus című folyóiratnak.Téry a turistaságnak mindig komoly tartalmat kívánt adni és ezért igyekezett azt egyrészt a tudomány, másrészt a közművelődés szolgálatába állítani; ezt eredményezte a hegyi meteorológiai megfigyelő állomások (Dobogókő, Nagyszalóki-csúcs) létesítésével, illetve kezdeményezésével, a barlangkutatás indítványozásával.A Magas Tátra feltárásából is kivette a maga részét. Téry elsőként mászta meg a Középormot 1876 augusztus 11-én. 1877. augusztus 6-án a Lomnici-csúcs csatlósát, a Fecsketornyot, miután már két nappal előbb ugyancsak elsőnek jutott fel a Fecsketorony és Lomnici-csúcs közti tornyok legmagasabbjára, mely később Jordáncsúcs nevet nyert. 1888 augusztus 24-én az Öttó katlanából megmászta a Zöldtavi rést (2350 m.). Az említett rés azóta Téryhorhos néven megörökíti az ő emlékét, a Téry-csúcscsal (2595 m) együtt, mely a Fecsketoronnyal szomszédos orom.Ahogy barátja és mászótársa Dr. Thirring Gusztáv is írja róla Turistaság és Alpinizmus 1917-18 3. számában: "Megmozgatott minden eszközt, hogy a turistaeszmét diadalra vigye."A Magas-Tátra Öttó katlanában emelt Téry-menedékház az ő nevét örökíti meg, mely 2016 méter magasban ma is a tátrai magashegyi turistáskodás egyik gócpontja.
Téry a magyar turistaságért folytatott egész életén átívelő fáradhatatlan tevékenysége jó példa számunkra ma is és bizonyíték arra, hogy nem kell hegyek közt születnünk, hogy nagy túrázó vagy akár hegymászó váljon belőlünk, hiszen ő is az Alföld szülötte volt.