A székelyek Szent hegye
Aki igazán meg akarja ismerni a Kárpát-medencét, első útja Erdélybe vezet. Ennek nem a puszta véletlen az oka. A magyar természetjárás történetében sokan itt, e számos csodát és veszélyt rejtő ősvadonban, nyári gyalogtúráikon váltak a természet és a magyar tájak igazi szerelmesévé. Serényi Jenő és Horn. K. Lajos első vándorútja is a sok természetjáró számára még ma is igazi kihívást jelentő Erdélyországba vezetett. 1900-ban a fenségesért már akkor rajongó lelkű, ifjúi életerőtől duzzadó, a hegyeket egyáltalában nem ismerő pesti fiúkat a kopár sziklák veszélyeket és gyönyöröket egyaránt rejtegető világában kalandoztak. Mondhatnátok, hogy sok minden más volt a századfordulón, nem azt az Erdélyt látták, melyet most ti fogtok, de merjük remélni, hogy a táj, a hegyek még ennyi év távlatából sem változhattak sokat.
1920. június 4-én Erdélyt a trianoni békeszerződés értelmében Romániához csatolták, így megszűnt - ahogyan egyik legnagyobb földrajztudósunk, Hunfalvy János írta átfogó művében - a magyar birodalom része lenni. Bár Észak-Erdély a második bécsi döntés következtében röviden visszacsatolásra került Magyarországhoz, a második világháború után e területek is ismét Romániához kerültek. Ez a tény azonban nem szakította meg Erdély és Belső-Magyarország közti bensőséges kapcsolatot.
Erdélybe a legjobb autóval nekivágni, melynek oka, hogy olyan távolságokat tapasztalhatunk itt, melyek Magyarországra nem igen jellemzőek. Autó nélkül több napi járásra lévő látnivalók könnyen kimeríthetik a városi turizmushoz szokott országjáró magyar turistákat. Szállásként érdemes Hargita megyében Székelyudvarhelyen vagy a környékén lévő kisebb településeken vendéglátó után nézni. Ha különleges, természetközeli élményt szeretnénk, érdemes Zetelakát, Zeteváralját vagy akár Ivót választani. Ivó az azonos nevű patak kies völgyében elszórt település, mely Zetelaka nagyközséghez tartozik Zeteváraljával együtt. Turistakomplexumát és kempingtelepét a Kopling-család Alapítvány létesítette. Ivóból vezet fel a Madarasi-Hargitára a kék kereszttel jelzett turistaút, amely gépkocsival is járható. Hargita megye legjelentősebb névadó hegysége a megye földrajzi gerincvonalán helyezkedik el. Az Erdélyi-medence keleti peremén végigvonuló újvulkáni eredetű hegyláncdéli része, amely az Avas, Gutin, Cibles, Kelemen és Görgényi-havasok után szomszédaival, a Baróti-hegységgel és a Persánnyal zárja a Kárpátok belső körívét.
A Madarasi Hargitát a székelyek szent hegyének tartják, amely számunkra Tamási Áron Ábel a rengeteg című regényéből lehet ismerős. "Amikor a völgyben felálltam és kinyújtózkodva ránéztem a nagy hegyekre, úgy éreztem, hogy most immár örökre élni fogok." - írta Tamás Áron.
Nem csalódtunk mi sem, amikor a menedékháztól (1650 m) feltekintettünk a Madarasra. A hegy 1800 méter magas, tetején a kopjafákkal olyan bűvös látványt nyújt az ember számára, hogy azt megfogalmazni is nehéz. A csúcsról Csíki havasok büszke ormait látni a Csíki-medencét ölelve s a távolban a Hagymás-hegység órásai küldik üdvözletüket. Megkapó élmény, melyet egyszer mindenkinek meg kell tapasztalnia, s ha Székelyföld e csodás szegletére viszi az útja, jó ha tudja, hogy a székely is magyar, csak egy kicsivel több... S hogy mivel több? A székely emberek vendégszeretete és híres humora olyan üdítően hat a turista lélekre, hogy e többlet nélkül meg sem lehet érteni Erdélyország e csodás vidékének szellemét s azt, hogy mit is jelent Erdély nekünk, s Erdélynek az anyaország.
Teljesítés ideje: 2018. május 17.
