A Gyömbér és a Chopok csúcsán

A Felvidékre kalauzolunk titeket az Alacsony-Tátrába. E vidék legalább olyan kedvelt turistacélpont volt a magyar turisták körében, mint nagytestvére a Magas-Tátra. 

1920. június 4-én a Felvidéket a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolták Magyarországtól, így megszűnt - ahogyan egyik legnagyobb földrajztudósunk, Hunfalvy János írta átfogó művében - a magyar birodalom része lenni. Az újonnan létrejövő Csehszlovákia része lett és ezt követően a magyar turistaság első turistaegyesületét, a Magyarországi Kárpát Egyesületet (1873) egyik napról a másikra megszüntették. Ennek ellenére a magyar turistamozgalom legfőbb célkitűzése továbbra is a Kárpátok, de különösen a Magas-Tátra kultuszának fejlesztése maradt. 

Kevesen tudják, de az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsán, a Gyömbéren a Magyarországi Kárpát Egyesület Zólyommegyei Osztálya menedékházat épített, melyet Károly menedékháznak neveztek el. Sajnos ma már ez a menedékház sem áll, helyette egy kettős kereszt köti össze az eget és a földet a csúcson. 

A turistaság kézikönyvét (Budapest, 1927) szerkesztő Reichart Géza így írt 1907-ben az Alacsony-Tátra vidékéről: 

"Teljes szívvel lélekkel élvezzük a gyönyörű kilátást. Olyan magasan vagyunk, olyan végtelen csönd vesz körül, mintha nem is ezen a földön volnánk. Mindenről megfeledkezve teljesen átengedem magam az ábrándozásnak és olyan jól érzem így magamat. Istenem, miért is nem tarthat ez így örökké?" 

Az Alacsony-Tátra vonulata mintegy 80 km hosszúságban húzódik nyugatról keletre a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot. Ezek közül a már említett Gyömgér (Ďumbier) a legmagasabb a maga 2043 méterével. Autóval könnyen megközelíthető, kedvelt kirándulóhely, amely olyan természeti szépségeket tartogat az odalátogatóknak, amiket egy életre hordozhat a szívében. 

2018-ban próbálkoztunk először a főgerinc három csúcsának megmászásával. Bár minket is elért az őszi fáradtság, október egy szombati napján hajnalban nekivágunk az Alacsony-Tátrának, hogy megpróbájuk meghódítani a három legmagasabb csúcsát, kezdve a Gyömbérrel (Dumbier) (2043 m), majd Chopok (2024 m) végül pedig a Deres (Derese) (2004 m) csúccsal. 

Reméltük, hogy az 1200 m szintemelkedést (!) bírni fogjuk és vihar se kap el minket a gerincen. Aki hasonlóra vállalkozna, annak mindenképpen ajánljuk a megfelelő, erős széltől is védő felszerelését, jó bakancsot és elég élelmet, folyadékot a zsákba, mert bizony ez az út rendesen kivesz az emberből. A három csúcsból kettőt, a Gyömbért (2043 m) és Chopokot (2024) sikerült megmásznunk, de nem csüggedünk, mert mindent beleadtunk, amit lehetett. 

Szürkületre teljesen elkészültünk az erőnkkel és le is kellett még ereszkednünk 2024 m-ről. Életre szóló élmény volt, és megfogadtuk, hogy a Deresre még visszatérünk. Bár jó időnk volt, a viharos szél (50-60 km/h) megmutatta nekünk, hogy miért nevezik a Felvidék legviharosabb hegyének az Alacsony-Tátrát, és rádöbbentünk arra is, hogy mily gyengék és kicsik is vagyunk a hegyekhez képest. Életre szóló élmény volt.